Dunabogdányi 
Általános Iskola és
Alapfokú Művészeti Iskola
| Általános iskola | Zeneiskola |
Általános iskola
Dunabogdány Budapesttől 35 km-re, északra a Duna jobb partján található. A falun a 11-es főút halad át, amely összeköti Budapesttel és Esztergommal. A község a római korban is ismert volt Cirpi néven. A hozzátartozó kőbányát valószínűleg már ebben az időben is használták. A lakosság a bányászat mellett a mezőgazdaságból élt. Sok gyümölcsöt - cseresznyét, epret, málnát – szállítottak a pesti és a bécsi piacokra. A török hódoltság alatt nem pusztult el, de igen kevés család lakta a falut. A XVIII. sz.-ban érkeztek az első német telepesek. A II. világháború után 1947. augusztusában a községből a német ajkúak felét kitelepítették és a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz felvidéki magyar került a kitelepítettek helyébe.
Dunabogdány községben az oktatás a református iskolában 1640 körül kezdődött és 1723-ig tartott, majd 1790-ben nyitották meg ismét mindkét felekezeti iskolát. A római katolikus elemi iskola az 1868. évi népiskolai törvény szerint működött. A fennmaradt feljegyzések szerint 4 tanteremben 4 tanerővel folyt a tanítás. Az oktatás nyelve magyar volt, de a hittant és a történelmet német nyelven tanították és külön német óra is volt.
1902. március 19-én a képviselő-testület úgy határozott, hogy felépítteti a népiskolát: „Állami elemi népiskola építését elhatároztuk. A telket a község adja a községháza kertjéből, 610 négyszögölt. Az építési költségeket a község viseli.” Az építés 1904. március 17-én befejeződött és ezzel hosszú időre megoldódott a község iskolai oktatásának ügye. 1919-ben a német nyelvre való áttérést javasolták de a gondnokság úgy határozott, hogy „…az iskola tovább is magyar tannyelvű legyen, azonban rendes tantárgyként a németet tanítani kell.”
1936-ban a kisebbségi tannyelvű iskola átszervezése volt a napirenden. A szülők kívánsága csupán az, hogy: „az eddigi keretben a német anyanyelvi írás és olvasás oly mértékben taníttassék, hogy a gyermekek, hét év alatt ezt el is sajátítsák. E célból azt is kívánják, hogy a tantestületben egy olyan tanerő is legyen, aki az összes osztályokban csak a németet tanítsa, de aki ehhez megfelelő képesítéssel is bírjon.”
1937-ben bevezetik a vegyes tanítási nyelvet, és folyamatban van a magyar tannyelvű iskola megszervezése is.
1947. augusztus 23.: a község és az iskola történetének szomorú, tragikus napja: a svábok kitelepítése. Hiábavaló volt a felvételi napló átírása, az iskolakötelesek magyar anyanyelvűnek írva is rákerültek a családok kitelepítési listájára. Embereket, gyerekeket büntettek azért, mert az 1941-es népszámlálás alkalmával vállalták származásukat
1950-től szocialista tantervek szerint folyt az oktatás. Az új tanterv teljesen átalakította a tanítandó tantárgyak belső rendjét, arányait és tartalmát. A hitoktatást is szabályozzák.
1952-ben a Közoktatási Minisztérium rendelkezése a hazai németség fejlődését hivatott szolgálni, mellyel lehetővé teszi Dunabogdányban, hogy : „ …a németajkú lakosság, akiknek gyermekei otthon is németül, illetve svábul beszélnek és így a nyelvkincs birtokában vannak, nyelvtudásukat tökéletesíthessék, hiányos szókincsüket kiegészíthessék, a német irodalmi nyelvet megismerhessék.”
A tanulók 75%-a jelentkezett hitoktatásra, ez az arány a kiküldött pártmunkás agitációja ellenére sem csökkent.
1960-ban megépül az öt tantermes iskolaszárny, mely nem méltó a régi épület stílusához. Az 1970-es évek újítása a kabinetrendszerű oktatás, előnye kísérletek szakszerű kivitelezhetősége, viszont az osztályoknak nincs saját tantermük, az óraközi szünetek nagy része a „vándorlással megy el. 1980-ban központi fűtést kap az iskola.
Az 1990 tavaszán lezajlott választások az oktatás-nevelés területén is jelentős változást hozott.
1991-ben új épületszárnnyal bővült az iskola. A 2 új tanterem könyvtár, tanári és igazgatói iroda megépülésével végérvényesen megszűnt a kétműszakos oktatás. Számítógépet, videót kap az iskola, mely az oktatás új távlatait nyitja meg.
1994. Az iskola udvarán megépült az új Sportcsarnok. Ezen létesítmény lehetővé teszi az egész tanévben végezhető sportmunkát.
1999. Az önkormányzat és a képviselő-testület elhatározza az általános iskola belső és külső felújítását, modernizációját. A kiviteli tervek alapján 2001 nyarán megindulnak az építkezési munkálatok és 2003-ban befejeződnek.
2002. Az iskola vállalja az integrál nevelést és oktatást és bevezeti az 1-2. osztályban is a német nemzetiségi nyelv oktatását.
Intézményünk 2004 decemberében ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját.
2006-ban újabb fejlesztésre kerül sor, megnyílt a Tanuszoda.
2008 szeptemberében az addig önálló általános iskola és a zeneiskola közös igazgatás alá kerül, miután előző évben a zeneiskola felköltözött az iskola épületébe. Az intézmény új neve: Dunabogdányi Általános Iskola, Grund- und Hauptschule és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.
2013 január elsejével az iskola állami fenntartásba került. A fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerülete. A működtetést továbbra is Dunabogdány Község Önkormányzata látja el. Az iskola neve jogszabályváltozás miatt a következő lett Dunabogdányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, nemzetiségi neve Bodaner Grund- und Hauptschule und Kunstschule.
2014 október 6-án birtokba vehettük az új melegítőkonyhát és az étkezőt
2015. júniusra elkészültek az iskolaudvar rekonstrukciójának tervei.
2016. áprilisra pályázati forrásból (20+5M) elkészült a műanyag burkolatos multifunkciós sportpálya.
2016. őszén elkezdődött az udvar teljes felúítása. Első ütemben az Iskola utcai bejárat, az uszaoda és az épület melleti parkolók készültek el.
2017. májusában átadásra került a Kiscuki köz, mely az iskolát és az óvodát köti össze, újabb parkolókat jelent a község lakosságának.
2017. nyarán folytatódott az iskolaudvar második üteme, mely során megvalósult az udvar térkővel való burkolása, játszótér épült, és megújult a belső udvar.
2018-ban az udvar felújításának harmadik ütemeként megépült a rendezvénytér és egy kissebb játszótér. A növekvő gyermeklétszám miatt az edddigi zongoratermet is tanteremmé kellett (vissza)alakítani. A természettudományos szertárt a Tankerület beruházásában felújították és a továbbiakban zongorateremként funkcionál.
Zeneiskola
Intézmény típusa: alapfokú művészetoktatási intézmény
Évfolyamok: 2 előképző, 6 alapfokú és 4 továbbképző évfolyam
Zeneművészeti ág: klasszikus zene,
Tanszakok: szolfézs előképző, zongora, hegedű, gordonka, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsona, tuba, ütőhangszerek
A zeneiskola története
Dunabogdány a mai napig őrzi német népzenei kultúráját. Több mint 100 évre visszamenőleg a falunak mindig voltak bányász- és tűzoltózenekarai. A zenekarok rendkívül fontos szerepet játszottak a falu életében és kultúrájában. Azt, hogy a zenei folyamatosságot meg tudtuk őrizni, a zeneoktatásnak, a zeneoktatásban résztvevő gyerekeknek köszönhetjük.
Dunabogdányban a Művelődési Ház épületében 1963-tól folyamatosan működött a Szentendrei Zeneiskola kihelyezett tagozata. 1981-től helybeli, frissen végzett zenetanár vette át a tagozat irányítását, és ezzel egyidejűleg nekilátott a zenei oktatás-nevelés mellett a több mint 100 éves hagyományok felelevenítésének. Kemény munka következett, melynek mindig voltak erkölcsi támogatói. Miután a falu eredendő muzikalitása miatt igen nagy érdeklődés mutatkozott a zeneoktatás iránt, a Művelődési Ház és a Polgármesteri Hivatal anyagi támogatásával sikerült a legszükségesebb hangszerek beszerzése. A tanszakvezető Ott Rezső létrehozta az Ifjúsági Fúvószenekart, mely a mai napig működik, igaz folyamatosan változó tagokkal.
A gyerekek egyre színvonalasabb zenélésén felbuzdulva a zeneoktatás újabb támogatásokat kapott helyi intézményektől és az idelátogató főleg németországi vendégektől. Ekkor már a zenekar rendszeresen szerepelt a környékbeli falvakban, sőt 1991-ben meghívták németországi vendégszereplésre is. Ugyanebben az évben az Országos Nemzetiségi Fúvószenekari Találkozón a díjazottak között szerepeltek.
Az ifjú zenészek folyamatos, lelkes munkájára és az elért sikerekre alapozva - leválva Szentendrétől - 1992 január 1-én megalakult az önálló zeneiskola. Ekkor zongora, fafúvós, rézfúvós, előkészítő és szolfézs oktatás folyt. Sok szülő is áldozatot hozott azzal, hogy tanulni vágyó gyerekének hangszert (klarinétot, fuvolát, furulyát) vett, hisz az iskola hangszerállománya még nem tudta az igényeket kielégíteni.
1993-ban az iskola önálló épületbe költözhetett. Az önkormányzat egy régi épületet alakíttatott át erre a célra. Ekkor a növendéklétszám már túllépte a 100 főt. Ehhez két főállású és öt mellékfoglalkozású pedagógusa volt az iskolának. Szentendrétől Pilismarótig minden községből voltak növendékeink.
Az iskola hangszerállománya egyre bővült, így ma már többé - kevésbé tudunk a tanulni vágyó gyerekeknek tanuló hangszereket biztosítani. Ehhez támogatást nyújtottak a Polgármesteri Hivatal, A Művelődési Ház, a Takarékszövetkezet és a Dunabogdányi Németek Alapítványa. Nagy számban kapott az iskola használt hangszereket külföldi zeneiskolák idelátogató zenekaraitól is. A zeneszerető falusiak és a hazalátogató - egykor kitelepített - dunabogdányiak is sokszor támogatták anyagilag az iskolát.
Az egykori növendékek közül sokan lettek hivatásos zenészek, illetve zenetanárok, akik közül többen idővel az iskolában is tanítani kezdtek.
A zeneiskolai munka eredményességét legjobban a zenekarok bizonyítják.
Az Ifjúsági Fúvószenekar alapozta meg a sikereket. Eredményességét számos oklevél, serleg és ajándéktárgy bizonyítja. A környéken és országszerte zenei versenyeken, fesztiválokon és fúvószenekari találkozókon vettek részt. A község állami és egyházi ünnepeinek állandó résztvevői voltak. Folyamatosan tartottak fenn kapcsolatot külföldi, főként német zenekarokkal. Ezek a kapcsolatok kölcsönös látogatásokban, közös koncertekben nyilvánulnak meg. Jártak Brémában, Singenben, Markdorfban, Stockachban, Altöttingben, Ellwangenben és több ízben Dunabogdány partnertelepülésén Leutenbachban.
A Gyermek Fúvószenekarban nevelődött az utánpótlás. Innen kerültek át a gyerekek az Ifjúsági Fúvószenekarba. Most, hogy az Ifjúsági Zenekar megszűnt, ez a zenekar szerepel a község rendezvényein. Németországban, Bonndorfban is jártak már, és ők is vendégül látták az ottani zenekart.
1996-ban alakult az iskola vonószenekara Kreiszné Ott Mária vezetésével. Mindjárt ebben az évben vendégül látták a Winnendeni Zeneiskola vonószenekarát és közös koncertet adtak a Művelődési Házban. A zenekart kibővítették fúvósokkal és így létrejött a Gyermek Szimfónikuszenekar. 1997-ben Leutenbachba utaztak, ahol nagysikerű koncertet adtak. Velük tartott a Felnőtt Vonószenekar, mely zenetanárokból és egykor hegedűt tanult dunabogdányiakból állt. A gyerekek és a felnőttek együtt alkotják a Felnőtt Szimfónikuszenekart. Gyakran szerepelnek együtt a Dunabogdányi Cecília Kórussal. Együtt jártak 1999-ben Németországban, ahol Bach, Haydn, Händel, Strauss művei mellett többek között Verdi Nabuccojából adtak elő részleteket. A két együttes kiemelkedő produkcióját élvezhették a község lakói és a meghívott vendégek, amikor 2000-ben a Dunán felállított víziszinpadon Händel Vízizenéjét adták elő. Ugyanígy sokan gratuláltak nekik 2001-ben a millenniumi zászlóátadás alkalmából rendezett nagyszabású rendezvényen.
A zenekarok megmérettetésének két legnagyobb fóruma a már hagyományosnak mondható évente megrendezett Újévi Koncert és a Pünkösdi Nemzetközi Zenei Fesztivál.
A zeneiskola 2001-ben Leányfalu községgel kötött közoktatási megállapodás keretében a helybeli iskolában is elindította a zeneoktatást. Öt évig működött nagy sikerrel a monedrn és kortárs tánc tagozat. Sajnos az alapító tanár távozása után a táncoktatás megszünt.
2007. szeptemberében a Képviselő-testület döntése értelmében a zeneoktatás beköltözött az általános iskola épületébe. Ezzel az iskola elvesztette barátságos termeit, a teljes önállóságot, de a gyerekeknek nem kellett a továbbiakban a rendkívül nagy forgalmú 11-es úton keresztül menni, ha zeneiskolába jártak.
Ez évben az iskola a Művészetoktatási intézmények minősítési eljárásában "Kiválóra minősített intézmény" címet szerzett.
Miután az "együttélés" sikeresnek bizonyult a Képviselő-testület újabb döntésével 2008. szeptemberében szervezetileg is összevonta az általános iskolával, a közös igazgatású intézmény keretei között meghagyva szakmai önállóságát.
Az általános iskolai tanulólétszám 2009/2010-es mélypontja (192 fő) után 2018-ra ismét a 300 felé közelít, mely növekedés jelentős teremhiányt vet fel az egész intézényben. Ez jelenleg nagyon hátrányosan érinti a zeneiskola működését is, de reméljük rövidesen megtaláljuk a megoldást erre a problémára is.