8. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

9. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége

13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségei

14. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

(Pedagógiai Program 35. fejezet)

Az írásbeli és szóbeli beszámoltatás célja

• Folyamatos munkára készteti a tanulókat
• Folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész osztály adott anyagrészből elért tudásszintjéről
• A tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.

Az írásbeli és szóbeli beszámoltatás alapelvei

• Folyamatosság, rendszeresség
• Korrektség
• Igényesség

Az írásbeli beszámoltatások formái

• év eleji felmérő,
• témazáró dolgozat: egy-egy témakör lezárása után írott dolgozat, a tanulókat felkészítjük rá.
• részdolgozat: a témakör egy részéből íratott számonkérés. A tanulót az előző órán tájékoztatjuk róla
• röpdolgozat: az előző órai anyag írásbeli számonkérése
• házi dolgozat: főleg felső tagozaton egy téma önálló feldolgozása, könyvtári kutatómunkával, ill. bármilyen segítség igénybevételével
• tanulói produktum (pl. rajz, technika órán előállított tárgy)

Az írásbeli házi feladat ellenőrzése

• közvetett módon: a gyermek önellenőrzésével, tanulópárokkal, felelőssel
• közvetlenül: a tanár ellenőrzésével

A füzetek, jegyzetek ellenőrzése: a szaktanár felső tagozaton minimum félévente egyszer ellenőrzi a tanulók füzeteit. Alsóban az osztálytanító havonta egy alkalommal valamely tantárgyét.

Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások rendje

• Az előző óra anyaga bármilyen formában, bejelentés nélkül számon kérhető.
• Minden egyéb számonkérés módjáról, idejéről és témájáról a tanulót előre tájékoztatjuk.
• Az írásbeli dolgozatokat a tanár kézjegyével látja el.
• A házi feladatok, füzetek, jegyzetek minőségi ellenőrzését is a tanár aláírása jelzi.
• A házi feladatokat javítani kell. A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, ezért nem osztályozható. A hiányzó házi feladatok a tanulók szorgalmi jegyében tükröződjenek, ne a tantárgyi értékelésben.
• Az írásbeli munkák kiosztási határideje nem lehet több két hétnél. Az értékelt, javított írásbeli munkák kiosztása után a tanulók szembesüljenek teljesítményükkel.
• Az iskolában írt dolgozatokat, témazáró feladatlapokat a szülők megtekinthetik az iskolában. A témazáró feladatlapokat a tanítók, szaktanárok a tanév végéig megőrzik.
• Magántanuló esetén az ellenőrzés módszerei a konzultáció és a vizsgáztatás.

Az írásbeli munkák értékelése

A témazáró, félévi és év végi dolgozatok esetén az alábbi százalékos értékelést alkalmazzuk alsó és felső tagozaton egyaránt:

Tantárgyanként és a számonkérés fajtájától függően a tartományok változhatnak, de ebben az esetben a pedagógus kötelezettsége, hogy az értékelési szempontokat a tanulókkal ismertesse.

A „központi felméréseket” az ajánlott értékeléssel végezzük. Az egyéni értékelési, pontozási rendszerét a pedagógusok minden év első szülői értekezletén közlik a szülőkkel, az első tanítási napon a tanulókkal.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai

• Egy héttel a témazáró dolgozatok megírása előtt a pedagógus a naplóban jelzi a dolgozat megírásának időpontját.
• Napi két témazáró dolgozat megíratásánál többel a tanulók nem terhelhetők.

Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

Az írásbeli munkák súlyozása a pedagógiai program 28.2.5 pontjában ismertetettek alapján működik.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére.

Célja a tanulók leterheltségének csökkentése, az iskolán kívüli felkészülési kötelezettség szabályozása.

Az otthoni felkészülés szerepe:

• A tanóránkon tanult ismeretek újra feldolgozása, rögzítése, elmélyítése, azok gyakorlatban való alkalmazása.
• A következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése.
• Az összefüggések felismerésének gyakorlása.
• A problémamegoldó készség fejlesztése, az ellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása.
• Felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira.
• Az önálló ismeretszerzés és alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál.

A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni:

• a tanulók életkori sajátosságait, értelmi képességeit, adottságait, optimális terhelhetőségét
• napi órarendjét, napi és heti terhelését
• hogy a tanuló önállóan tudja megoldani a feladatot, a feladat se túl könnyű, se túl nehéz ne legyen

Az otthoni felkészülés elvei:

• Írásbeli és szóbeli házi feladat csak a tanórán megtanított anyagból adható, ill. adható a következő óra előkészítésére.
• Érdemjegyre történő számonkérés csak abból a tananyagból történhet, amelyet az előző órán a szaktanár megtanított.
• A házi feladat mennyiségének és minőségének figyelembe kell vennie a tanulók életkori sajátosságait.
• A házi feladat legyen a differenciálás eszköze mind mennyiségi mind nehézségi szempontból. A házi feladat legyen érdekes, motiváló és gyakoroltató.
• Minden óra elején történjen meg a házi feladat ellenőrzése. Szorgalmi feladat bármely tantárgyból adható. Értékelése csak pozitív jellegű lehet.
• A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.

Az otthoni felkészülés korlátai:

• Az órarend összeállításánál lehetőség szerint ügyelünk arra, hogy alsó tagozaton 3, felső tagozaton 4 óránál több, szóbeli felkészülést igénylő tantárgy ne kerüljön egy napra.
• Lehetőség szerint kerülni kell az olyan órarendet az alsó tagozaton, amelyben napi kettőnél több írásbeli felkészülést igénylő óra van.
• A hét első napjára csak annyi írásbeli házi feladatot adunk, amennyi feltétlenül szükséges a gyakorlásra.
• Hosszabb, könyv nélkül megtanulandó verset, memoritert nem adunk fel egyik tanóráról a másikra.
• Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, megtanulására mindenki képes.)
• Házi feladatot nem osztályozhatunk. Ösztönző jegy, jutalom ötös azonban adható, ezzel minden pedagógus élhet.

A házi feladat adásának szempontjai:

Az első két évfolyamon házi feladatok a bevezető szakasznak megfelelően legyenek játékosak, illeszkedjenek az életkori sajátosságokhoz, a gyermek számára könnyen teljesíthetőek legyenek. Ne okozzon nehézséget, külön terhet annak megoldása a tanuló számára, ugyanakkor feleljen meg a céljának, azaz alkalmas legyen a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére.

Fontos szempont, hogy megoldása sikerélményhez juttassa a tanulót, amely motivációt jelent a későbbiekre nézve.

A harmadik negyedik évfolyamon már javasolt a házi feladatoknál a differenciálás alkalmazása, illetve ezekben az évfolyamokban is elengedhetetlen a tanulók terhelésének vizsgálata. Ennek megfelelően az egyes tanulók képességeiknek, értelmi fejlettségüknek legmegfelelőbb, az előrehaladásukat leginkább szolgáló házi feladatokat kapjanak. Az egyes gyermekeknél a feladatok mennyisége, típusa, sokrétűsége szolgálhatja a tehetséggondozást, míg más tanulóknál a sikeres felzárkózást. A feladatok legyenek sokrétűek, érdekesek, alkalmasak legyenek a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére.

Az ötödik és hatodik évfolyamon a házi feladatok szolgálják az alapozó szakasznak megfelelően az alapismeretek elmélyítését, megszilárdítását, rögzülését, az esetlegesen hiányzó részek pótlását, bizonyos alapismeretek készség szintre emelését. Törekedni kell az egyes szaktárgyak közötti arányos elosztásra! A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!

A hetedik- nyolcadik évfolyamon, a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés legyen, differenciált módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a gyermek egyéni képességeihez, tehetségéhez, fejlődésének üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék elő az egyéni törekvések megvalósulását! Törekedni kell az egyes szaktárgyak közötti arányos elosztásra.